|
|
|
|
|
|
|
|
|
2004. június 10-én, a szlovákiai Királyhelmecen lezajlott az „Együtt a Bodrogközért” címet viselő magyar-szlovák nemzetközi konferencia A konferencia levezető elnöke, Kálnoki Kis Sándor, 9 órakor megnyitotta az „Együtt a Bodrogközért” konferenciát. Az első előadó Gyurovszky László, Építésügyi és Területfejlesztési Miniszter volt Szlovákiából, aki a területfejlesztés jelentőségéről szólt, illetve annak hatásait elemezte a régióra vetítve. Ugyanebben a témában szólalt meg a magyar oldalon Dr. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára is. Előadásában a következők hangzottak el: Magyarországon két fontos fejlesztési egység van. Az egyik a régió, a regionalizmus. 7 statisztikai régió van Magyarországon, amelyek a hagyományokon alapulva jöttek létre. Az Európai Unió nem tekinti ezeket olyan régióként, amelyekre önállóan Operatív Programokat dolgozzanak ki. A másik fontos fejlesztési egység a kistérségek. Ezek a fejlesztő politika fontos tárgyai, területei. A jövő útja a kistérségi megközelítés. A pénzek elosztása is sokkal könnyebb, mint ha a régiókat veszik alapul, hiszen egy régió például egy nagyvállalat jelenléte miatt lehet, hogy kívül esik a támogatottak körén, de több elmaradott kistérség is tartozik hozzá. Az EU azonban nem számol a kistérségekkel. A Bodrogköz 19 mutató alapján sajnos majdnem a legutolsó helyen áll a kistérségek között. Nagy Sándor elmondta, hogy mindent, amit uniós pályázatokból meg lehet valósítani, azt azokból a forrásokból kell fedezni, a hazai forrásokat pedig a többi feladatra kell koncentrálni. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban a határmenti együttműködést is hangsúlyozni kell. Ez abból a szempontból is fontos, hogy ezeket a területeket is magyarok lakják. Az EU-s források fogadására Magyarország időben kiépítette a rendszerét – Operatív Programok. A területfejlesztés témakörével a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) foglalkozik. Ebben a rendszerben a Regionális Fejlesztési Ügynökségek és a VÁTI Kht. tevékenykedik. Dr. Nagy Sándor javasolta az, hogy közös fejlesztési társaságokat kellene létrehozni, és közös fejlesztési programokat kialakítani. Ezután Kovács László Flórián a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke, és Lukács Zsolt a szlovák Építésügyi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára Együttműködési megállapodást írtak alá. Az előadások sorozatát Bajor Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai főtanácsadója folytatta, a Vállalkozási Övezetekről. A világban többféle Vállalkozási Övezet típus létezik: ázsiai, amerikai, európai. Az ázsiaira jellemző, hogy a vállalkozási övezetben más törvények érvényesek, mint az állam törvényei. Az amerikain belül két altípus van:
Az európai típusú: kifejezetten területfejlesztési célokat szolgál. Önmagában nem teremt munkahelyeket. Lényege az, hogy az állam tisztában van azzal, hogy egy területnek nincs bevétele. Egy befektető betelepül erre a területre, és nem vagy alacsony adót fizet. Kell hozzá az önkormányzatok és a térségek együttműködése, illetve az önkormányzatok mérséklése. Ez a következőt jelenti: az irányítás nem központi. Az állam csak jogszabályokon keresztül szól bele a működésbe, illetve az érintett minisztériumok által. A vállalkozási övezet vezetésében benne vannak a helyi önkormányzatok, a helyi vállalkozók és a területen működő felsőoktatási intézmények, így az önkormányzatok nem döntőek a vállalkozási övezetre vonatkozó szabályokat tekintve. A magyar-szlovák összekapcsolódást szerinte a következők indokolják: Létezett egy vasútvonal az Osztrák-Magyar Monarchia idején, mely összekötötte az akkori Magyarország városait, de sajnos ez a vasútvonal szétszabdalódott. A hármashatár (szlovák-ukrán-magyar) mentén három átrakókörzet alakult ki: Ágcsernyő, Ungvár – Csap - Munkács és Záhony körzetében, melynek sematikus ábrája a következőképpen néz ki:
E rajzon is feltűnik, hogy a magyar-szlovák összeköttetés vasúton és közúton is csak Ukrajnán keresztül lehetséges, éppen a fent említett szétszabdalódás miatt. Így nagyon fontos lenne törekedni arra, hogy ez a kapcsolat minél hamarabb létrejöjjön Magyarország és Szlovákia között. Bajor Tibor előadásához szervesen kapcsolódott Rigó Zoltán, a KIÚT Térségfejlesztési Egyesület logisztikai szakértőjének bemutatója. Rigó Zoltán Úr az Ágcsernyő és Záhony közötti együttműködésről szólt. Szerinte lehetséges, és kell is ez az együttműködés. Mindkét település körzetében működik ún. logisztikai központ, de csak nevében azok. A probléma abból adódik, hogy e két területnek nincs sem vasúti, sem közúti, sem vízi összeköttetése. Ez az egyik oka annak, hogy a logisztikai központ Ágcsernyőről Kassára tevődik át az idők folyamán. Ráadásul az Európai Uniós középtávú fejlesztési tervekben sincs erre a területre szóló fejlesztési terv. Slovák Gyula a szlovákiai Építésügyi és Településfejlesztési Minisztériumtól, a határon átnyúló együttműködés témájában szólt. Ismertette az Európai Unió Interreg III/A programját, mely 3 ország határmenti területére terjed ki: Magyarország, Szlovákia és Ukrajna. A Bodrogközi vízgazdálkodásról, illetve a Vásárhelyi-tervről két előadót is meghallgathattunk: Poremba Ferencet, az Észak-Magyarországi Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság mérnökét, valamint Molnár Gézát, a BOKARTISZ Kht. ügyvezető igazgatóját. Poremba Úr az előzményeket ismertette, bemutatta a Bodrogköz kialakulását. Részletes geológiai előadásából ismerhettük meg a terület adottságait. Molnár Úr a Vásárhelyi-tervről beszélt részletesebben. Elmondta, hogy e terv segítségével ki tudják használni a szakemberek a Bodrogköz adottságait. Szerepel a projektben a Cigándi-tározó megépítése is, mely egy Velencei-tó nagyságú, tisztán tartható vízfelületet jelentene a térségben. A következő előadó Alföldi László volt, aki Borsod-Abaúj-Zemplén megye aljegyzője. Beszélt a fejlesztési tervekről és az együttműködés lehetőségeiről. Az aljegyző úr elmondta: „Feladatok, problémák vannak, azonban mindig hiányzik valami, ami a dolgokat előre viszi.” Közös problémáink a szlovák térséggel:
A közúthálózat fejlesztési terveiről, ezen belül is a Bodrogköz területét kiemelve, Markotai Sándor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közlekedési Főosztályának vezető-helyettese beszélt. / A szlovák oldalról ebben a témában sajnos senki sem tudott részt venni a konferencián. / A Bodrogköz problémáit az elszigeteltség, a periférikus helyzet adja. Az infrastruktúra-hálózat végén helyezkedik el a terület. Jelentősek a társadalmi-gazdasági különbségek a régióban. A káros hatások csökkentek, megnyílt egy állandó és egy ideiglenes határátkelő is. Lehetőség van az Európai Uniós források igénybevételére, és a lakosság segítségével együtt megtörténhet a gazdasági-kulturális felemelkedés. A Bodrogköz 6-700 km2, 25.000 fő lakja. Külső kapcsolatát a 4., a 37., és a 38. számú főutak jelentik. Ide tartoznak még a magyar-szlovák határátkelőhelyek, illetve azok pontjain megépítendő jó minőségű utak. Belső kapcsolatrendszerében hiányosságok tapasztalhatók, hiszen a Sárospatak – Cigánd – Kisvárda útvonalon kívül a belső feltáró utak nincsenek kiépítve. Ide vonatkozó fejlesztési tervek vannak Magyarországon: Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, Gyorsforgalmi Úthálózatról szóló 2003. évi CXXVIII. törvény, 2044/2003. Kormányhatározat az úthálózatról. Markotai Sándor azt is elmondta, hogy 2006-ig megépül az M3-as autópálya Nyíregyházáig, majd egy újabb ütemben Vásárosnaményig, onnan pedig villaszerű megoldásban Záhonynál és Beregdarócnál hagyja el az országot, a forgalmi igényeknek megfelelően záhonyi prioritással. Szükség van a 37-es út rekonstrukciójára. A 4-es számú főút esetében a teljes szakaszon szükséges lenne a sávszámbővítés, illetve elkerülő szakaszok megépítése Székelynél, Nyírturánál, Berkesznél és Nyírbogdánynál. Ez 3 év alatt megvalósulhat. A Bodrogközben Karos, Pácin, Rozvágy, Dámóc és Zemplénagárd határátkelőket 2007-ig leépítik, de az ott húzódó úthálózat fejlesztése továbbra is szükséges. A következőkben Juhász István, a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZRVA) igazgatója tartott előadást. Elmondása szerint a Zempléni Eurorégióban az összehangolt fejlesztéseknek, a határmenti partnerségnek, és a civil szervezetek együttműködésének van jövője. A ZRVA igazgatója 4 pontban szedte össze a térségre vonatkozó fejlesztési lehetőségeket, és a fejlesztési szükségleteket: 1. A határon átnyúló infrastruktúra természet- és környezetvédelmi fejlesztése:
2. Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése:
3. Határmenti települések együttműködésének fejlesztése Például sporttevékenységek összehangolása; testvértelepülései kapcsolatok kialakítása, ápolása 4. Civil szervezetek együttműködése
Németh István, a Királyhelmeci Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója ugyanezen pontokról beszélt a szlovák oldal meglátásait hangsúlyozva. A konferencia végéhez közeledve Tuba Lajos, a szlovák Fórum Régiófejlesztési Központ igazgatója a vállalkozásösztönzés problémáit tárta fel a hallgatóság előtt. Meglátása szerint a terület maga is akadályozza a vállalkozásokat, egyrészt a jogi környezet, a jogérvényesítés terén, másrészt a korrupció jelenlétével, harmadrészt pedig a pénz jelentősége, annak hiánya révén. A konferencia zárásaként Királyhelmec Város polgármestere, Nagy Dezső szólt a befektetési lehetőségekről. Elmondta, hogy október óta dolgozik szervezetüknél főállású térségfejlesztési szakember, és az ő munkája révén komoly javulások figyelhetők meg. Tevékenysége egy SWOT-analízis elkészítésével indult, amely segítséget nyújt az elvégzendő feladatok meghatározásában, azok sorrendbe állításában. Sajnos nagyon sok probléma mutatkozik meg, amelyen javítani kell a jövőben: bűnözés; környezetvédelmi feladatok – városrendezési terv, szelektív hulladékgyűjtés, csatornahálózat kiépítése; szociális területen a hajléktalan-kérdés megoldása; közvilágítás, úthálózat, információs csatorna javítása; iskolák korszerűsítése. A konferencia az ajánlás ismertetésével, annak elfogadásával zárult:
|
|||||||
